Tweet

Magyar Belgyógyász Társaság ÉK M-i Szakcsoportjának Tavaszi Tudományos Ülése

2018.május 5-én a Sátoraljaújhelyi Művelődési Központban rendezésre kerülő Magyar Belgyógyász Társaság ÉK M-i Szakcsoportjának Tavaszi Tudományos Ülése sok érdekes témát hozott. Bár a célközönség inkább orvosok voltak, de átlagemberek számára is érdekes információk, adatok hangoztak el.
Menetrend:
Moderátor: Prof. Dr. Paragh György, Dr. Szlávik János
9.45 – 10.05 Dr. Fried Katalin főorvos, Budapest
Hasmenéssel járó betegségek differenciál diagnosztikája (milyen hasmenéssel járó kórképek igényelnek infektológiai kezelést)
10.05 – 10.25 Dr. Vitális Eszter szakorvos, Debrecen
Nosocomiális fertőzések (tünetei, diagnosztikája, megelőzése)
10.25 – 10.45 Dr. Rákóczi Éva szakorvos, Debrecen
Pseudomembranosus colitis (rizikófaktorok, tünetek, megelőzés lehetőségei, kezelés)
10.45 – 11.00 Dr. Shemirami Amir osztályvezető főorvos, Sátoraljaújhely
Higiénia a kórházban: Quo imus?
11.00 – 11.20 Dr. Szlávik János osztályvezető főorvos, Budapest
Trópusi betegségek hazai vonatkozásai
11.20 – 11.40 Megbeszélés
11.40 – 11.55 Szünet
Moderátor: Prof. Dr. Illés Árpád, Dr. Sinkó János
11.55 – 12.15 Dr. Sinkó János főorvos, Budapest
Az antibiotikum rezisztencia helyzete hazánkban, a rezisztencia megelőzésének lehetőségei
12.15 – 12.35 Dr. Sinkó János főorvos, Budapest
Immunszupprimált betegek speciális ellátásának szempontjai
12.35 – 12.55 Dr. Tornai István egyetemi docens, Debrecen
A hepatitis B és C kezelésének legújabb lehetőségei
12.55 – 13.15 Dr. Szlávik János osztályvezető főorvos, Budapest
Az AIDS belgyógyászati vonatkozásai
13.15 – 13.35 Megbeszélés

Lehet sokan nem tudják, de a pestis ma is létezik. Most nem a sertés pestisről beszélünk. Hanem a a tüdőpestisről. Az ezt okozó baktérium nagy gyanúval hasonló mint ami a XIV. században szedte áldozatait, melyet a történelem könyvekből ismerünk. Eddig Madagaszkáron jelent meg, habár Madagaszkáron eddig is jelen volt a kevésbé lakott vagy civilizálatlan terülteken. A közelmúltban is járvány tört ki, sajnálatos módon halálos áldozatokat is követelt. Szerencsére Magyarországon nem jelent meg és bízunk benne, hogy nem is fog.

Szó volt az infekciókontrollról is amely a fertőzés „irányítás”-ával kapcsolatos szakma. Itt térnénk ki arra, hogy sajnos a nagy általánosságban betegről elsőre nehéz megmondani, vagy kimutatni, hogy fertőző beteg. Akár több egymást követő teszten sem biztos, hogy bebizonyosodik a fertőző betegség jelenléte. Így nehéz kontrollt tartani a később esetleg bekövetkezendő fertőzésről. Emiatt készülnek karanténok, speciális vizsgálatok, amelyek így elszigetelik és pontosabban képet adnak a problémáról. A WHO körülbelül 130 országot megkérdezett a közel múltban, hogy van-e járvány esetére intézkedési terv, amelyre csak csekély 30%-uk válaszolt igennel. Remélhetőleg azóta már ez a szám gyarapodott. Ezért is jó, hogy például ezen esemény alkalmából a tapasztalatokat át tudták adni egymásnak az orvos kollégák, így a fiatalabbak, kezdő orvos/orvoshallgatók is megismerkedhetnek néhány trükkel, tanáccsal.

Hepatitis B és C legújabb kezelések:

Fejlesztés alatt állnak olyan gyógyszer kezelések amelyekkel a már Hepatitis B és C-vel fertőzött betegek 98%-át esélyel 12 hónap alatt meg lehet gyógyítani. (A 2% sajnos olyan ellenálló szervezettel rendelkezik amely még a gyógyszer hatóanyagai ellen is dolgozik így az ő kezelésük sajnos egyelőre még nehézkes.)

Több más trópusi betegségekről is szó eset. Elsősorban magukról a betegségekről volt szó, hogy hol találhatóak milyen tüneteik vannak és kezelésükről, megelőzésükről.
A következő betegségekről volt szó:
• Pestis
• Ebola
• Dengue láz
• Zika
• Lepra
• Tifusz
• Cholera
• Chikungunya láz
• Malária

Dengue-láz

Zika újszülötteknél előforduló kisfejüség

Lepra előfordulása 2015-ös adatok

Szerencsére ezen vírusok, baktériumok Magyarországon nem honosak, de egy-egy vakáció kapcsán a Föld déli féltekein nagyobb eséllyel össze lehet őket szedni. Ekkor nagyon fontos a megelőzés mert sajnos előfordult, hogy a megbetegedett illető nem jutott elég hamar gyógyszerhez vagy kezeléshez. Gyakori megbetegedések közé tartozik a malária, amelyet többen is ismerhetünk. A malária azért veszélyes mert első tünetek között a láz és fejfájás kap helyet, amelyek egy erősebb napszúrás után is előjönnek és sokszor nem is fordul az ember orvoshoz, mert már volt neki láza nem egyszer és nem csinál belőle problémát. Ha már nagy a baj, vagy túl sokáig szenved szervezetünk, általában ilyen helyzetekben fordulunk orvoshoz. Pedig diagnosztizálni viszonylag egyszerű, ha tudja az orvos, hogy merre vakációztunk vagy jártunk. Ezen információkat FONTOS! átadni, mivel így gyanúból már diagnosztizálni is lehet. Persze pontos eredményt a labor eredményből tudunk meg, de minél hamarabb el kell jutnunk orvoshoz, mert szövődményei is lehetnek a maláriának, pl: tüdőödéma.