Friss:

Kórházunk története

Több mint hétszáz éve, 1261-ben kelt az az oklevél, amely először biztosított városi jogokat Sátoraljaújhelynek. Városunk Zemplén Vármegye székhelye volt. A várost átszelő Ronyva patak egyben Magyarország és Szlovákia határa.

A város legnagyobb intézménye az Erzsébet Kórház, mely Észak-Kelet Magyarország zempléni régiója lakossága részére biztosítja úgy a fekvő, mint a járóbeteg szakellátást, gondozást, az otthoni szakápolási feladatokat. A kórház az 1980-as években élte fénykorát, az aktív és a krónikus ellátáson kívül végezte még a Füzérradványi telephelyén (mai Károlyi-Kastély) a belgyógyászati és neurológiai betegek szanatóriumi ellátását is. Ekkor intézményünk ágyszáma 673 volt. A kórház az egészségügyi reform során a súlyponti kórház besorolást kapta, mely egyrészt garanciát másrészt felelősséget jelent számunkra a lakosság mind színvonalasabb ellátását illetően. Az intézmény jelenleg 351 ággyal bír, melyen az egészségügyi és a kiszolgáló ellátásokat 460 főnyi személyzet végzi. A szakorvosi ellátást 26 orvosi szakmában főállású, részállású és közreműködő orvosok végzik 50 fővel. Az egyik legfontosabb feladatunknak a szakorvosok számának növelését tartjuk, hiszen ez biztosíthatja az előrelépést a minőségi betegellátásban. A kórház és a város vezetése sokat tesz annak érdekében, hogy a szakemberek letelepedését segítsük, szép feladattal, jövőképpel tegyük vonzóvá számukra a nálunk végzett munkát, sportolási lehetőséggel biztosítjuk számukra a pihenést, regenerálódást.

A napóleoni háborúk idején Zemplén-vármegye karainak adományát követően 1803-ban alapítványt hoztak létre a kórház létesítésének céljára.

A vármegye bizottságot hozott létre, és 1821-ben a tömlöchöz ragasztott 4 szobában megkezdődött az elméjükben megháborodottak elhelyezése és ápolása dr. Melczner Pál vármegyei főorvos felügyelete mellett.

Az elmebajosok intézményes elhelyezése mellett természetesen kívánsága volt a vármegyének egy kórház felállítása is, ezért a vármegye dr. Melczner Pál főorvost Nagyváradra küldte, hogy tanulmány tárgyává tegye az irgalmas rendű szerzetesek kórházát és az aggok menedékhelyét.

1823 februárjában a bizottság átvette a sóház épületet és kertet. A megnyitás idejét 1833. szeptember 1-re tűzte ki tíz alapítványi hellyel. Ez a 10 ágyas alapítványkórház volt a jogelődje az 1903-1904-ben felépült „Szent Erzsébet” Közkórháznak, így a mi intézetünknek is. Tehát több mint 170 éve működik Közkórház Sátoraljaújhelyen.1841-ben dr. Steiner Sándor kórházi főorvos kinevezése után egyre gyakrabban végeztek műtéteket is és a betegszám fokozatosan emelkedett. 1842-ben 122, 1847-ben már 666 beteg részesült kórházi orvoslásban.

1847-ben fontos orvostörténeti esemény is történt kórházunkban. Mint ismeretes Warren (bostoni) sebész 1846. november 1-én végzett éterrel altatást.kórház archive 2

Pesten dr. Balassa János sebésztanár egy orvostársán 1847. február 5-én használt először étert, és 1847. február 15-én 10 nappal később az újhelyi kórházban éter alkalmazásával „ láb rohadt sebjei, fagyás után „ kórisme alapján végtagot csonkítottak. Dr. Steiner Sándor első nagy egyénisége volt az újhelyi közkórháznak 1863-ban bekövetkezett haláláig.

1870-80-as években az orvostudomány robbanásszerűen fejlődött.

1890-ben a kórház főorvosa és a kórházi bizottság összegezte a tényeket, hogy Sátoraljaújhely egy új kórház megépítésére rászorul. Zemplén-vármegye szerencsés helyzetbe került azzal, hogy dr. Chyzer Cornél volt Zemplén vármegyei főorvos a BM. Egészségügyi Osztálya élére került, kórházalkotó működése abban az időben közismert volt. 1894-ben megalakult a kórházépítő bizottság. 1897-ben megvásárolták a Benedek féle telket, melyen a jelenlegi kórház épült. A BM a felterjesztést úgy hagyta jóvá, hogy a kórházat 80 rendes és 120 elmebetegre tervezzék. A tervezésre Hübner Jenő szaképítészt kérték fel. A terveket és a költségvetést a BM elfogadta.

A szerződést 1903. elekórház archive 1jén kötötték meg, és júniusban megkezdődhettek az alapozási munkák. 1904. őszére az épületek elkészültek, de a tervezett műszaki átadás idejére az addig elegendő vizet adó kút elapadt, így végleges és biztonságos megoldásként artézi kút forrását határozták meg. 1905. február 9-én 105 méter mélységben bőven – máig is – vizet adó réteget találtak, ezzel elhárult az akadály a tényleges betegbefogadás elől.

  1. április 1-én kinevezték a kórház új személyzetét. Igazgató főorvos dr. Chudovszky Móric sebész főorvos, belgyógyász főorvos dr. Nyomárkai Ödön, ideg elmegyógyász főorvos pedig dr. Molnár János lett.
  2. május 1-én ténylegesen is megnyílt a Sátoraljaújhelyi „Erzsébet Közkórház” 40 belgyógyászati, 40 sebészeti, 120 elmeággyal és 6 férőhelyes elkülönítő részleggel.

Már az első évektől szembe kellett nézni a kórház bővítésének igényével, így 1906-ban 20 ággyal emelték a férőhelyet, 1911-ben az ágyszám már 311 volt ugyanazon az alapterületen, és naponta átlagosan 319 beteget ápoltak. Egy hatvan ágyas pavilon építését tervezték, de ez nem valósulhatott meg a háborús készülődés és az I. világháború kitörése miatt.

1925-ben új bővítési – korszerűsítési tervek is születtek. Megfogalmazódott egy megyei járványkórház, tüdőosztály és szülészeti pavilon építésének terve.1926-ban új önálló laboratóriumot szerveztek dr. Matolay László vezetésével. Ő végezte a kórboncolást, kórszövettani vizsgálatokat is, később pedig röntgenes jártasságot is szerzett. A laboratóriumi és pathológiai feladatokat 1968-ig egy osztályon belül végezték.

1931-ben 30 ágyas szülészeti pavilon került átadásra. A Stefánia épületében elhelyezett osztály 1981-ig működött az új szülészeti pavilon átadásáig. Első főorvosa dr. Pázmányi János volt.

1933-ban fül-orr-gégész specialistát kapott a kórház dr. Kérdy Kálmán személyében. Kérdy doktor helyőrségi honvédorvos volt és fül-orr-gégész szakorvosként látta el az akkor még sebészeten elhelyezett betegeket.

1946-ban a jelenlegi gazdasági épületben új bőrgyógyászati osztály indult meg dr. Waller Sándor főorvos vezetésével.

1949-ben szemészeti szakrendelés létesült és 1951-ben új osztályként kezdte működését dr. Valenta András főorvos irányításával.

  1. január 1-vel hozták létre az elmeosztály földszinti szárnyában a 30 ágyas csecsemő- gyermekosztályt dr. Boda Pál alapító osztályvezető főorvos vezetésével.

Az ezt követő 20 évben a perifériás helyzetbe kényszeríttet város, s így a kórház sem fejlődött.

Az 1970-es évek elejére a járóbetegek és fekvőbetegek problémái halmozódtak, és elodázhatatlanná vált a kórház ismételt bővítése.
Rekonstrukciós folyamatok főbb állomásai

  • 1974-ben megépült az új rendelőintézet, az Orvos-Nővérszálló és átadják az új kazánházat
  • 1979-ben új konyha és mosoda épül
  • 1981-ben a déli pavilonban nyert elhelyezést a csecsemő gyermekosztály, szülészet-nőgyógyászati osztály, valamint a korszerű szülőszoba és műtő
  • 1983-ban az elmeosztály földszintjén önálló 40 ágyas idegosztály kerül kialakításra
  • 1985-ben a III. sz. épület felújításával modern körülmények közé került a szemészeti, fül-orr-gégészeti osztály, valamint a röntgen és az intézeti gyógyszertár
  • 1987-ben a sebészeti műtő szomszédságában önálló intenzív és anaeszthesiológiai osztály létesült
  • 1990 őszén vehettük át az északi pavilon épületét, ahol belgyógyászati, ideggyógyászati és központi intenzív osztály, laboratórium és fiziotherápiás részleg nyert elhelyezést. Az előadóterem tudományos munkánkat és rendezvényeinket segíti
  • 1995-ben kialakításra került az ápolási osztály és krónikus pszichiátriai osztály
  • 1997-ben a Pathológia osztály teljes átépítése, majd 1999-ben a Sebészeti osztály felújítása történt meg, amely 660 millió forint címzett támogatásból került megvalósításra.
  • 2001. szeptemberében megtörtént a konyha teljes felújítása, korszerűsítése, egyéni tálcás élelmezési rendszer bevezetése. Ezzel egyidőben a szakmai minimumfeltételek megvalósításához is műszerbeszerzés történt, melyet szintén címzett támogatásból oldottunk meg.
  • 2011-ben elbontásra került a 3.sz. épület, melynek helyén európai uniós támogatásból egy korszerű, jól felszerelt épület, az Új Technológiai Tömb építésére került sor. Az új diagnosztikai épület használatbevételi engedélyét 2013. december 23-án kaptuk meg, ünnepélyes átadására pedig 2014. január 21-én került sor dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár jelenlétében.

 

Kórház igazgatók:

  1. dr. Steiner Sándor, dr. Schőn Vilmos, dr. Chudovszky Móric, dr. Nyomárkai Ödön, dr. Hermann Domonkos, dr. Prihoda László, dr. Rákos Rezső, dr. Magyar János, dr. Polgár József, dr. Soltész Pál, dr. Lakatos Zoltán, dr. Váczi János, dr. Kosztura László, dr. Komlóssy Attila, dr. Nagy-Bozsoky József, dr. Sebes Gábor, dr. Antal Gabriella, dr. Borzi Márta, Kerényi Erika, Móroczné dr. Tóth Ildikó, dr. Kovács Lajos

Ápolási Vezetők:

dr. Rimaszombaty Lajosné, dr. Jánosi Lászlóné, dr. Bodnár Jánosné, Lénárt Józsefné, Bányácskiné Szabó Ildikó

Osztályvezető főorvosok

Belgyógyászat

dr. Nyomárkai Ödön, dr. Róna György, dr. Zinner Sándor, dr. Soltész Pál, dr. Molnár Imre,

  • dr. Kőmíves Sándor, dr. Csonka Margit, dr. Krajnyik Zoltán

Fűzérradvány Szanatórium: dr. Nagy Katalin,

Bőrgyógyászat

  • dr. Waller Sándor, dr. Hadházy Sándor, dr. Könyves Tóth Katalin, dr. Szabó Máté,
  • dr. Réz Rita,

Csecsmő és gyermek osztály:

  • dr. Boda Pál, dr. Váczi János,dr. Szűcs Erzsébet, dr. Yousif Mahmood Abdelaziz

Fül-orr- gégészet:

  • dr. Kérdy Kálmán, dr. Laubál István, dr. Varga Béla,

Ideggyógyászat:

  • dr. Ember Jenő, dr. Rihmer Antal, dr. Sárkány Dénes, dr. Mackó Ilona
  • dr. Csoltó Márta

Intenzív osztály:

  • dr. Bontsó Melinda, dr. Ficsor Irén, dr. Kincses József, dr. Fehér László, dr. Vass Zsuzsanna,
  • dr. Shokoya Ganiyu Olatubusan, dr. Orosz János

Pszichiátria:

  • dr. Molnár János, dr. Bohács Elemér, dr. Kósa Emese, dr. Forró Bathó Lenke, dr. Dinya Zoltán, dr. Szoták Renáta,

Krónikus Pszichiátria

  • dr. Szabó Sándor, dr. Parádi Levente, dr. Krausz Sándor,

Sebészet:

  • dr.Hudovszky Móric, dr. Köntzey Ernő, dr.Rákosi Rezső, dr. Juhász Tibor, dr. Al-Droubi Huszni, dr. Artner Géza,

Szemészet:

  • dr. Valenta András, dr. Lovász Sára, dr. Sallai Sándor, dr. Károly Lajos, dr. Vincze Péter,

Szülészet-Nőgyógyászat:

  • dr. Pázmányi János, dr. Megadja Sándor, dr. Szigeti László, dr. Czirikusz Péter, dr. Berzéky József, dr. Rácz Ernő,

Sürgösségi betegellátó Osztály

  • dr. Köteles László, dr. Valent Mihály, dr. Szűcs József, dr. Vajas Zsuzsanna

Radiológia

  • dr. Sasics Szvetozár, dr. Gajdosi Lajos, dr. Fehérvári Szabolcs, dr. Csikós János, dr. Illés László, dr. Bodó Márta, dr. Kéri Henrietta.

Laboratórium

  • dr. Habán György, dr. Karoliny Lajos, dr. Takács Jenő, dr. Pelle Júlia, dr. Erdei János,
  • dr. Molnár Erika, dr. Antal Gabriella, dr. Shemirani Amir Housang

Patológia

  • dr.Matolay László, dr. Nagy-Bozsoky József, dr. Bohus Péter

Vérellátó osztály

  • dr. Takács Zoltán, dr. Veres Judit, dr. Tóth Péter,

Az intézet főgyógyszerészei:

  • dr. Mészáros Zoltán, dr. Fögl Antal, dr. Virágh István, dr. Uzonyi Imre, dr. Zsóri Katalin, dr. Tóth Péter.